A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a hagyományokhoz híven idén is Aknaszlatinán tartotta központi Szent István-napi ünnepségét. A zsúfolásig megtelt római katolikus templomban Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek celebrált szentmisét. "A hősök sokszor szétválasztják a népeket, mert aki egyik nemzet számára hős, az a másik számára ellenség. De nem így a szentek, akik az emberi harcok felett állnak – mondta szentbeszédében az érsek. – Szent István király az ortodoxiának is szentje, és újabban a protestánsok is megünneplik. Ő – ahogy Hartvik püspök mondta – Krisztust hordozta száján, szívén és minden tettében, és a tette mint államalapítóé lett maradandóvá. Aminek köszönhetjük azt, hogy most is itt vagyunk. Ez a tette arra kötelez bennünket, magyarokat, hogy figyeljünk mindarra, amit ő tanított, mert ha nem keressük a hitbeli és nemzeti egységet, széthullunk. Erre emlékeztet bennünket Szent István király ünnepe."
A katolikus templom kertjében, árnyas fák alatt felállított színpad elé a szlatinai bányászzenekar játéka csalogatta a helybélieket és a vendégeket. Az ünnepi műsor kezdetén Szedlák Gyula, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik ezután közösen elénekelték nemzeti himnuszunkat. Jurij Uhalj, Aknaszlatina polgármestere is köszöntötte az ünneplőket – mint fogalmazott – a magyar állam megteremtőjének, a magyar nép egyesítőjének és a kereszténységet felvett szent királynak ünnepén.
Scherczer Károly beregszászi magyar konzul méltatta államalapítónk művét, és beszélt az őt övező sok évszázados kultusz kialakulásáról. Hangsúlyozta: 2000-ben I. Bartalomeiosz konstantinápolyi pátriárka Szent István személyében a görögkeleti szentek sorába kanonizálta a római katolikus egyház egyik szentjét. Az 1054-es nagy egyházszakadás óta ilyen esemény először történt. Szent István királyunk kanonizálása a kereszténység két nagy ágának közeledését és lelki egymásratalálását szolgálja.
Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke ünnepi beszédében rávilágított: "A nemzetek és az egyének abban biztosan hasonlítanak, hogy időnként szakítaniuk kell azzal az élettel, amit korábban éltek. (...) Amely nemzet fenn tud maradni hosszan, az azért tud fennmaradni, mert ezeket a küzdelmeket megvívta, és a börtönszerű zsákutca helyzetekből ki tudott törni, az ezzel járó áldozatokat vállalta. A mi történelmünkben a legelső ilyen fordulópont István királyhoz kötődik." A 150 ezres kárpátaljai magyarság mindennapi küzdelmeiben ez a példa kell, hogy erőt adjon, folytatta a szónok. Sokszor úgy tűnik, nincs más választásunk, mint alkalmazkodni az ukrán állam viszonyaihoz, amely 19 éve hasztalanul kínlódik azzal, hogy elszakadjon a bizantin világtól, Moszkvától és csatlakozzon a Nyugathoz. A magyarság számára azonban az alkalmazkodás a "kleptokrácia" uralmához nem járható út. "Nekünk ragaszkodni kell régi értékeinkhez, hitünkhöz és kultúránkhoz, ahhoz, hogy mi valami felsőbb hatalom által diktált normális rend szerint élünk. Fontos, hogy rend szerint éljünk, és törvények szabályozzák életünket, nem pedig az egyének önkénye" – hangsúlyozta Kovács Miklós.
Az ünnepi műsort a Viski Kölcsey Ferenc Középiskola Takács Zsuzsanna és Szeles Viktória által felkészített diákjai kezdték, akik Reményik Sándor Eredj, ha tudsz, valamint Radnóti Miklós Nem tudhatom című verseit adták elő, majd népdalokat énekeltek és szatmári csárdást táncoltak.
A Técsői Hollósy Simon Középiskola diákjai Kristofóri Gyöngyi által színpadra állított viski csárdást és dunántúli táncokat adtak elő. Megmutatták tehetségüket az Aknaszlatinai Művészeti Iskola diákjai is. A helyi középiskola Nefelejcs Táncegyüttesének tagjai pedig kalotaszegi népdalokat és felcsíki táncokat mutattak be. Az ünnepi műsor méltó lezárása volt a szlatinai Bel Canto kamarakórus előadása.
Végül a Szózat eléneklését követően az ünnepség résztvevői a templomkertben megkoszorúzták Szent István király szobrát.