Bayer Mihály kijevi magyar nagykövet négynapos kárpátaljai látogatása utolsó állomásaként július 29-én részt vett Kőrösmezőn a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére 1814-ben felszentelt római katolikus templom 200. évfordulós ünnepségén, előtte találkozott és megbeszéléseket folytatott Kárpátalja megye vezetőivel, a Beregszászi járás vezetőivel és Beregszász polgármesterével, továbbá a magyar történelmi egyházak, valamint fontos magyar intézmények vezetőivel. A sajtó munkatársainak kérdéseire Bayer Mihály a Magyarország Beregszászi Konzulátusán megszervezett sajtótájékoztató keretében válaszolt.
Elmondta, hogy a megyei vezetőkkel folytatott megbeszélésein szó volt az asztélyi határátkelőhelyet a munkácsi közúti csomóponttal összekötő, és Beregszászt elkerülő út megépítéséhez szánt, valamint más, megyénk infrastrukturális fejlesztését elősegítő európai uniós és magyar hitelajánlatok felhasználásáról. Még tavaly márciusban született a két ország vezetői között egy szándéknyilatkozat, melynek értelmében Magyarország kész hitellel hozzájárulni ahhoz, hogy az említett útszakasz alkalmassá váljon komoly nemzetközi személygépkocsi-, busz- és közúti teherforgalom lebonyolítására. Ennek kiegészítéseként az EU keleti partnerségi (ENPI) pénzalapja mintegy hétmillió eurót biztosított arra, hogy az ukrán-magyar határon a határátkelő-állomásokat korszerűsítsék. Ennek terhére konkrétan 5,5 millió euróból a Beregsurány-Asztély határátkelőt jelentős mértékben bővíteni fogják. Minderre azért van szükség, mert Csap-Záhony a Tisza-híd miatt tovább nem bővíthető, és esetenként nagyon zsúfolt. Hosszú távon nem lehet arra építeni, hogy a megnövekvő teherautó-forgalmat Csap-Záhony szolgálja ki – jelentette ki a magyar nagykövet, majd hozzáfűzte: "Magyarország megépítette az autópályát a határig, amely alkalmas arra, hogy világszínvonalon kiszolgálja a közlekedési igényeket. Ugyanakkor ukrán oldalon nem készült el, sőt még a tervek szintjén is csak meglehetősen kezdetleges szinten volt az az infrastruktúra, amely az M6-os úthoz elvinné az erre érkező forgalmat. Márpedig most kell felkészülni arra, hogy egy-két-három év múlva a társulási megállapodásnak köszönhetően megnövekvő forgalmat ki lehessen szolgálni."
Bayer Mihály arról is tájékoztatta tárgyalópartnereit, hogy az Európai Unióval aznap aláírt társulási megállapodás eredményeként milyen lehetőségek nyílnak Kárpátalja számára, amely már most is az egyik kapuja az EU és Ukrajna közötti politikai, gazdasági kapcsolatoknak és szállításoknak. A társulási megállapodás a nagykövet szerint elsősorban nem civilizációs választás, inkább egy lehetőség arra, hogy Ukrajna modern, korszerű, versenyképes társadalommá és gazdasággá váljon. Ez magától nem jön majd létre, keményen meg kell mindezért dolgoznia az ukrán kormánynak, társadalomnak és gazdaságnak, de a lehetőség adott.
"Van ennél egy közvetlenebb és gyorsabb haszon is. Amikor elkezdődik a társulási megállapodás alkalmazása, akkor az ukrán áruk elől jelentős mértékben eltörlésre kerülnek a vámok és kvóták. Tehát az ukrán ipar egy jelentős része mindenféle korlátozások nélkül exportálhat az EU egységes piacára, ebből következően nőhet az ukrán export. Miközben maga a társulási megállapodás aszimmetrikus jellegű, az európai cégek ugyanazon termékek esetében 5-10-15 éves moratóriumot kell, hogy elviseljenek, hiszen Ukrajnának ennyi idő alatt kell lebontania azokat a vámokat, amelyeket az EU-tagállamok most egyoldalúan eltörölnek. A társulási megállapodás alkalmazásával Ukrajna exportképes gazdasági szektorai egy extra lehetőséget, extra lökést kapnak a fejlődésre és a nagyobb bevétel elérésére" – emelte ki a nagykövet.
A társulási megállapodás ugyanakkor nem szól az ukrán állampolgárokkal szembeni vízumkényszer eltörléséről. A vízummentességgel kapcsolatosan az EU és Ukrajna aláírt egy akciótervet, amelynek egyértelmű teljesítményjelzői vannak. Ez jogalkotási szakaszra és végrehajtási szakaszra van felosztva. Az első, jogalkotási szakaszt Ukrajnának pár héttel ezelőtt sikerült teljesítenie. Ez azt jelenti, hogy most fogadták el azokat a törvényeket, amelyeket megkövetel a vízummentességhez az Európai Unió. De nem elég törvényeket hozni, azokat a későbbiekben alkalmazni is tudni kell majd. Azzal kapcsolatosan, hogy pontosan mikortól utazhatunk az EU területére vízummentesen, Bayer Mihály így fogalmazott: "Azt hiszem, hogy Ukrajnának segíteni fog az, hogy az Európai Unióban a szokásosnál is nagyobb szimpátia van az ország mai helyzete és mai teljesítménye iránt, van egy nagyon jelentős támogatás. De én nem vagyok abban a helyzetben, hogy megjósoljam, hogy az EU mikor teszi lehetővé, hogy a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok beutazzanak az EU területére."
A kárpátaljai magyarság helyzete kapcsán a kijevi magyar nagykövet hangsúlyozta: "Talán a legfontosabb az, hogy az oktatási és nyelvi jogok megmaradjanak. Az alkotmánymódosításból és decentralizációból adódó változások olyanok legyenek, amelyek a kisebbségiek helyzetét nem rontják, hanem erősítik. Adott esetben lehetőséget adnak arra, hogy saját maguk döntsenek egy sor őket érintő kérdésben."
Arra a kérdésre, hogy az EU és Ukrajna közeledéséből hogyan profitálhatnak a kárpátaljai magyarok, és mire kell figyelniük az itteni embereknek és magyar vezetőknek, a tapasztalt diplomata a következőt válaszolta: "Azt gondolom, ha a magyarok egységesen gondolkodnak és dolgoznak, akkor az erősíti befolyásukat a kárpátaljai folyamatokra. Ha ezt tudják csinálni, akkor az jó lesz. Ugyanakkor nem szabad a kárpátaljai magyaroknak azt gondolniuk, hogy majd magától eljön a Kánaán. Jó, ha készülnek a vállalkozók. Akiben van vállalkozási hajlam, az elkezd gondolkodni azon, hogy mibe foghatna. Magától senkinek nem lesz több profitja, több pénze, ezt keményen meg kell alapozni, és meg kell érte dolgozni is. Komoly, hosszú távú munka eredményeképpen lehet ebből majd meggazdagodni, de a lehetőség ott lesz, és aki ezzel él, az valószínűleg jól fog járni. Aki nem él vele, az legfeljebb majd sopánkodhat, hogy miért nem csinálta, amikor lehetősége volt rá."