A XVI. és a XX. század volt a magyarság két legnehezebb évszázada. Az előbbiben a török hódítás következményeként hazánk három részre szakadt (a Habsburg-irányítás alatti ún. Királyi Magyarországra, az oszmán-vazallus, de belügyeiben önálló Erdélyi Fejedelemségre, valamint a török hódoltsági területre), és elveszítette középhatalmi státuszát, a múlt században pedig Trianonban darabjaira törték a történelmi Magyarországot. Ám a múlt sebeit a jövő kedvező politikai változásainak kihasználásával be lehet gyógyítani...
Június 18-án – A mi XX. századunk aktuális évfordulók kapcsán – címmel Horkay Sámuel, a Kárpátaljai Magyar Idegenvezetők Munkaközösségének elnöke, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének tiszteletbeli elnöke a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete és Városi Alapszervezete székházában történelmi áttekintést adott a múlt század magyar, illetve azon belül kárpátaljai vonatkozású eseményeiről. Az előadás felvezetéseként Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Marinka Viktor beregszászi magyar konzult, ifj. Sari Józsefet, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnökét és Várföldy Tamást, az érdi Egymásért Alapítvány elnökét.
A bevezetőt követően Horkay Sámuel szólt az I. világháború száz évvel ezelőtti kitöréséről, kiemelve, hogy a háború kirobbanását megelőző végzetes bécsi koronatanácson a legtovább Tisza István magyar miniszterelnök állt ki a Szerbiához intézett hadüzenet ellen. Kitért a világháborús összeomlásra, valamint a ma Kárpátaljának nevezett terület eseményeire, ahol – mint kifejtette – az 1910-es népszámlálás adatai szerint még a lakosság több mint 30 százaléka magyar volt, a 2001-es népszámlálás szerint viszont már csak az itt élő lakosok 12,5 százaléka magyar. Horkay Sámuel szólt a terület Csehszlovákiához való csatolásának körülményeiről, valamint a két világháború közötti ruszin politika három irányzatáról: a csehszlovák állam segítségét élvező ukránofilokról, a velük is szembenálló nagyorosz irányvonalról, valamint a Magyarország által támogatott autonómistákról.
Ismertette az 1938-1939-es helyzetet, az 1938 őszi első bécsi döntést, mely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék déli, illetve Kárpátalja délnyugati sávját, s kitért a Podkarpatszka Ruszt vezető Avgusztin Volosin és a hitleri Németország jó kapcsolataira. Mint elmondta, Huszton, a Volosin-kormányzat székhelyén német konzulátus működött. Az előadó ezt követően rátért Kárpátalja északkeleti részének Magyarország általi visszafoglalására és az azt követő magyar-szlovák határháborúra (az önállóvá és fasiszta bábállammá lett Szlovákia miniszterelnökének, Jozef Tisónak ugyancsak jó kapcsolatai voltak Hitlerrel), melyben a magyar előrenyomulást végül német nyomásra állították le, de így is sikerült ruszin lakosságú területeket lekapcsolni Szlovákiától.
A II. világháború kitörése kapcsán az előadó bőven szólt a háború kirobbantása előtt megkötött német-szovjet megnemtámadási szerződésről és annak titkos záradékáról, mely alapján a két diktatórikus hatalom felosztotta többek között Lengyelországot, s rávilágított, hogy a szeptember 1-jén megindított német, valamint a szeptember 17-i – hadüzenet nélküli – szovjet támadással, bizony, a hitleri Harmadik Birodalom és a sztálini Szovjetunió együtt robbantották ki a II. világháborút...
Ezt követően Horkay Sámuel részletesen ismertette Kárpátalja Szovjetunióhoz való csatolását, szót ejtve az 1944-es munkácsi kongresszusról, melynek küldöttei szovjet gépfegyverek árnyékában döntöttek vidékünknek a Szovjetunióhoz való csatolásáról...
Számunkra tehát sok csapást hozott a XX. század. Ám jelenleg Magyarországon ismét nemzeti kormány van hatalmon, a nemzeti erők 2010 után az idei parlamenti választásokon is kétharmados győzelmet arattak, s az Európai Parlamentnek is van már egy kárpátaljai magyar képviselője. Vannak hát reménysugarak egünkön, s bízzunk benne, hogy gyermekeink és unokáink már egy jobb világban fogják leélni életüket.